A torpedójáték története: a ceruzás papírlaptól az iPhone-ig

Senki nem tudja, ki találta ki a torpedót. A tengeri csatajáték papíron és ceruzával játszott népi játékként indult, feltalálója nincs dokumentálva, és a legkorábbi datált említés, amelyet találtam, egy orosz költő 1907 decemberi naplóbejegyzése. Az első ismert kereskedelmi kiadás a Salvo volt 1931-ben, a Milton Bradley műanyag táblás Battleship játéka pedig 1967-ben követte.

Tengeri csatajátékot fejlesztek iPhone-ra, ezért ellenőrizhető dátumokat kerestem, nem az oldalról oldalra másolt eredettörténeteket. A legtöbb ilyen történet szétesik, amint elolvassa az ember a forrásokat.

Mikor találták ki a torpedót? Idővonal dátumokkal

A játékot nem egyetlen évben találták ki. Papíron nőtt fel, aztán a kiadók nyomtatott tömbökön árulták, végül a Milton Bradley műanyag táblás játékot csinált belőle. Minden sor az adott dátum forrására hivatkozik.

Ki találta ki a torpedót?

A tengeri csatajáték feltalálóját senki nem tudja megnevezni. Ahogy a BoardGameGeek egyik szerzője megjegyzi, a gyerekek által az iskolában játszott papír-ceruza játékoknak „ritkán van nyomon követhető feltalálója”, a legkorábbi kereskedelmi kiadások pedig egy olyan játékot csomagoltak be, amelyet az emberek már ismertek. Négy eredettörténet terjed ma is, és egyik sem állja ki a források próbáját.

Az orosz tisztek története

A The Strong múzeum azt írja, hogy „az első világháború idején orosz tisztek állítólag egy hasonló játékot játszottak kézzel rajzolt papírrácson” (The Strong). Az angol Wikipedia szerint a háború előtt, és az állítást a Milwaukee Journal egy 1931-es cikkére vezeti vissza, amely a Salvo piacra dobásakor jelent meg, vagyis bevezető reklámszöveg volt (Wikipedia). Egy gyűjtői összefoglaló ugyanezt a történetet 1917 és 1922 közé teszi (The Big Game Hunter). Ez három dátum egyetlen anekdotára, és egyik mögött sincs első kézből származó beszámoló, ezért ellenőrizetlen történetnek tekintem.

Clifford Von Wickler

Egyes oldalak szerint egy Clifford Von Wickler nevű férfi találta ki a játékot 1900 körül, és sosem szabadalmaztatta. Ennek nincs elsődleges bizonyítéka. Még a nevet ismétlő BoardGameGeek-oldalon is ott a cáfolat: ilyen nevű emberről „soha nem esik szó a Battleshipen kívüli összefüggésben” (BoardGameGeek).

A L'Attaque és a Basilinda

Egy másik állítás szerint a játék a francia L'Attaque-ból ered; ezt a Military Times is átvette. Hermance Edan 1908-as szabadalma azonban mozgatható bábukkal, táblán játszott csatajátékot ír le, a Stratego elődjét, nem rácsos találgatós játékot (Wikipedia). Edan 1913-ban valóban benyújtott egy Jeu de "bataille navale" című francia szabadalmat, de ebből csak a cím és a dátumok érhetők el online, a szabályai ismeretlenek (Google Patents). A Basilindával (1890) csak a rejtett sereg ötlete közös.

„A Milton Bradley találta ki 1931-ben”

Több nyelvű Wikipedia is ezt ismétli. Az 1931-es játék a Starex Salvója volt. A Milton Bradley első változata az 1943-as, tömbös Broadsides (The Strong).

Honnan jött a papíros játék?

A tengeri csatajáték legrégebbi datált nyoma egy naplóbejegyzés. 1907. december 1-jén (a régi orosz naptár szerint november 18-án) Rjurik Ivnyev költő ezt írta: „Мы провели время весело: играли в морской бой, болтали.” Magyarul: „Vidáman töltöttük az időt: tengeri csatát játszottunk, beszélgettünk.” (Prozsito naplókorpusz)

A bejegyzés bizonyítja, hogy a név már az első világháború előtt köznapi használatban volt Oroszországban. A szabályokat nem írja le, így azt nem tudjuk bizonyítani, hogy Ivnyev rácson játszott. Mégis 24 évvel megelőzi az első ismert kereskedelmi kiadást, és oroszul a játékot ma is „tengeri csatának” hívják.

A papíros játékhoz csak kockás papír és ceruza kell, és ma is lehet így játszani: a torpedó papíron című útmutatónkban nyomtatható lapot is találsz.

Mi volt a játék eredeti neve? Az 1930-as és 1940-es évek tömbös játékai

A műanyag tábla előtt a játékot nyomtatott rácsos tömbökként árulták. A Salvo (Starex Novelty Co., 1931) az első ismert kiadás. A The Strong őriz egy 1931-es példányt, és megjegyzi, hogy „nyomtatott rácsokat tartalmazott, hogy a játékosok könnyebben bejelölhessék a hajók helyét” (The Strong). Az angol Wikipedia az 1931-es újságcikk alapján azt írja, hogy minden játékos annyi lövést adott le, ahány hajója még úszott, kezdetben ötöt (Wikipedia).

Jim Polczynski gyűjtői listája a következő hullámot is datálja (The Big Game Hunter):

• Wings: The New Olympic Game, Strategy Games Co., 1932 (hajók helyett repülőgépekkel)
• Combat, The Battleship Game, The Strathmore Company, 1933
• Admirals, The Naval War Game, Merchandisers Inc., 1939
• Warfare Naval Combat, Maurice L. Freedman Co., 1940-es évek
• Combat, Chicago Printing & Publishing, 1942

A Milton Bradley 1943-ban szállt be a Broadsides: The Game of Naval Strategy című játékkal, még mindig papíron és ceruzával (The Strong). Az Ideal 1961-ben Salvo néven táblás játékot adott ki, amelyet 1963-ban P.T. Boat 109 néven újra megjelentetett (The Big Game Hunter).

Mikor jelent meg a táblás változat? Az 1967-es műanyag kiadás

A Milton Bradley műanyag Battleship játéka 1967-ben jelent meg. Az amerikai védjegy szerint 1967. február 27-én került először kereskedelmi forgalomba; a bejelentés 1967. június 6-án történt, a lajstromozás 1968. november 19-én (Justia, USPTO-adatok). A The Strong külön kiemeli a kialakítását: „egy ötletes, felhajtható fedél szolgál rácsként, amelyen a játékos leadja és jelöli a lövéseit, és közben eltakarja az ellenfél elől a saját hajói helyét” (The Strong).

A televíziós reklám is segített. A Milton Bradley az 1960-as évek végén a szombat délelőtti rajzfilmek alatt és főműsoridőben is hirdetett, a múzeum pedig a „You sank my battleship!” („Elsüllyesztetted a csatahajómat!”) mondatot nevezi a játék híres szállóigéjének (The Strong). A Hasbro 1984-ben vásárolta fel a Milton Bradleyt (Hasbro 10-K).

Hány hajó volt az eredeti játékban?

Az 1967-es kiadás 10×10-es rácsot és öt hajót használt, 5, 4, 3, 3 és 2 mezőset, a szabályai pedig egylövéses játékot és sortüzes változatokat kínáltak (The Big Game Hunter). A méretek azóta sem változtak. 2002-ben a Hasbro a 3 mezős Cruisert (cirkáló) Destroyerre (romboló), a 2 mezős Destroyert Patrol Boatra (őrhajó) nevezte át:

Források: az 1990-es Milton Bradley-szabálykönyv és a 2002-es Hasbro-szabálykönyv, mindkettő az Internet Archive-on keresztül. A lerakás és a körök szabályait a torpedó játékszabályról szóló útmutatónk írja le részletesen.

Mikor jelent meg az elektronikus változat?

A Milton Bradley 1977-ben adta ki az Electronic Battleshipet, a The Strong egy 1977-es példányt őriz (The Strong). A koordinátákat be kellett ütni a készülékbe, amely találatnál piros fénnyel és robbanáshanggal, mellélövésnél fütyüléssel válaszolt (BoardGameGeek). Hogy ki tervezte, vitatott: a BoardGameGeek Robert Doyle-t nevezi meg, a Wikipedia forrás nélkül Dennis Wymant és Bing McCoyt.

Az Electronic Talking Battleship 1989-ben követte, beszédchippel, a gép elleni egyszemélyes játékkal és sortüzes szabályokkal (BoardGameGeek). NES-re és Game Gearre 1993-ban jelentek meg konzolváltozatok (Wikipedia).

Hogyan lett a tengeri csatából számítógépes játék?

A játék nyomtatott programlistákon keresztül jutott el a számítógépekre. David Ahl 101 BASIC Computer Games című, a Digital Equipment Corporation által kiadott könyvében szerepel Lawrence Siegel SALVO és Ray Westergard BATTLE című programja; ez utóbbi a könyv szerint „a népszerű Battleship játékon alapul” (Internet Archive). Én az 1975 márciusi utánnyomást néztem meg; az első kiadás 1973 júliusában jelent meg, a tartalmát nem tudtam ellenőrizni.

Mindkét program saját flottát használt. A SALVO-ban mindkét játékosnak négy hajója van (5, 3, 2 és 2 mezős), és egy úszó csatahajó három lövést ér, egy cirkáló kettőt, minden romboló egyet. A BATTLE 6×6-os rácson, hat hajóval megy. Ahl 1978-as BASIC Computer Games című könyve újra közölte a SALVO-t (Internet Archive).

1978 szeptemberében Jim Butterfield Battleships című játéka futott a Commodore PET-en, amely a leírás szerint „a klasszikus papír-ceruza játék elég egyenes átirata” (MobyGames). A The Strong szerint a játék „az elsők között volt, amelyeket 1979-ben számítógépre vittek” (The Strong), a BASIC-listák és a PET-változat azonban korábbiak.

A DataGenetics 2011-es elemzése

2011 decemberében a DataGenetics munkatársa, Nick Berry lövési stratégiákat szimulált a klasszikus, 17 mezős flottán. A játékhosszak mediánja nála: vaktában lövöldözve 97 lövés, sakktáblamintában lövő keresés és célzás módszerrel 64, valószínűségi sűrűség módszerrel 42 (DataGenetics). A játék matematikájáról ma is ezt idézik a legtöbben. Mi a torpedó stratégiáról szóló útmutatóhoz saját szimulációt futtattunk.

Az egyszemélyes Battleship rejtvény (Bimaru néven is ismert) másik játék: Jaime Poniachik találta ki logikai rejtvényként, és először 1982-ben jelent meg Argentínában (Wikipedia). Merlijn Sevenster 2004-ben bebizonyította, hogy a rejtvény NP-teljes (ICGA Journal); ez az eredmény a rejtvényről szól, nem a kétszemélyes játékról.

Hogy hívják a tengeri csatajátékot a világ különböző részein?

Szinte minden nyelvnek megvan a saját népi neve a papíros játékra, és a legtöbb azt jelenti: „tengeri csata” vagy „hajósüllyesztés”. Ezeket a hétköznapi neveket használják a papír-ceruza változatra; mindegyik az adott nyelvű Wikipedia-szócikkre hivatkozik.

Az olasz Wikipedia a battaglia navalét „kétszemélyes papír-ceruza játéknak” nevezi, „amely rendkívül népszerű és az egész világon elterjedt”. A magyar Wikipédia szerint a torpedót „leginkább papíron szokták játszani”. A Torpedó, a játék, amelyet fejlesztek, ugyanezt a nevet viseli.

Mit tudunk a magyar torpedóról?

Kevesebbet, mint szeretnénk. A magyar játék eredetéről és arról, mikor terjedt el nálunk, nem találtam megbízható, datált forrást, ezért erről nem írok évszámot. Amit a források dokumentálnak, az a szabály és a játékmód:

• A magyar Wikipédia szerint mindkét játékos előtt két, vízszintesen betűzött és függőlegesen számozott tábla van, a mellélövést X, a találatot + jelöli, az elsüllyedt hajót kisatírozzák (Wikipédia).
• A Játéktan papír-ceruza játékokról szóló gyűjteménye szerint a flottát 10×10-es rácsra kell lerakni úgy, hogy a hajók ne érintkezzenek, a válasz pedig „talált”, „nem talált” vagy „elsüllyedt”. A gyűjtemény szerencsét csökkentő változatokat is leír, például a „felderítő” és a „célzott” lövések megkülönböztetését és egy 6×10-es táblán játszott pentominós változatot (Játéktan, archivált).
• Az Erzsébet-táborok játékajánlója hat éven felüli gyerekeknek ajánlja, 1–5 mezős hajókkal, és azzal a szabállyal, hogy találat után addig lőhetsz, amíg el nem véted (Erzsébet-táborok).

Miért tíz hajóval játsszák a papíros játékot Kelet-Európában?

Oroszországban és Lengyelországban a papíros játék más flottát használ, mint az amerikai táblás játék: tíz hajót, egy 4, két 3, három 2 és négy 1 mezőset, összesen 20 mezőn. A hajók még a sarkukkal sem érhetnek össze, és az orosz Wikipedia hozzáteszi, hogy a találat újabb lövést ér (orosz Wikipedia; lengyel Wikipedia). A magyar szabály szintén távol tartja egymástól a hajókat a 10×10-es rácson (Játéktan, archivált). A német papíros játékosok megint másik tízhajós készletet használnak: egy 5, két 4, három 3 és négy 2 mezőset (német Wikipedia).

Az érintkezési szabály többet számít, mint amilyennek látszik: a DataGenetics megjegyzi, hogy az amerikai szabály tiltja az átfedést, de arról nem szól, hogy a hajók összeérhetnek-e (DataGenetics). Nem találtam olyan forrást, amely megmagyarázná, miért váltak szét a flották. A források csak azt mutatják, hogy a papíros játék megtartotta a helyi szabályait, az amerikai dobozos játék pedig egyetlen flottánál maradt.

A tízhajós változat másként játszik. A négy egymezős hajót nehéz megtalálni, az érintkezési tilalom pedig minden süllyedésnél ingyen információt ad a lövőnek. A szabályokról szóló útmutatónk a két flottát egymás mellett mutatja be.

Mikor került a játék a National Toy Hall of Fame-be?

A The Strong National Museum of Play 2025. november 6-án vette fel a Battleshipet a National Toy Hall of Fame-be, a Slime és a Trivial Pursuit mellett (The Strong). A múzeum sajtóközleménye szerint a játékból „több mint 100 millió példány kelt el”; ez a szám a múzeumtól származik, független ellenőrzésen nem esett át. Ugyanez a közlemény az 1967-es kiadás bemutatását „majdnem 50 évvel ezelőttinek” nevezi, pedig 1967 és 2025 között 58 év telt el.

Hol él ma a tengeri csatajáték?

A játék ma ugyanannyira él telefonokon és tableteken, mint papíron. A képernyő elvégzi azt, amit 1967-ben a fedél: elrejti a flottádat, és ha nincs kivel játszani, ellenfélnek is beáll.

A Torpedót, ezt a független tengeri csatajátékot iPhone-ra, iPadre és iPhone Duóra én fejlesztem. Nem áll kapcsolatban a Hasbróval. Választhatsz az ötös és a tízhajós flotta között, és eldöntheted, érintkezhetnek-e a hajók, így a cikkben szereplő mindkét hagyomány elfér egy táblán. Az összehajtható iPhone Duón könyv módban mindkét tábla a képernyő egy-egy felére kerül. Hogy ez hogyan működik, az iPhone Duo-oldalunkon látod, hogy kik vagyunk, azt pedig a rólunk szóló oldalon olvashatod.

Gyakori kérdések